Törvényalkotás
A Jurispedia wikiből
 | A szócikk még kiegészítésekre szorul. Segíts abban, hogy minél előbb elkészüljön! |
 | Ez a szócikk <yearsold d="10" m="6" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A törvény stádiumai
Törvénytervezet
Törvénytervezetről beszélünk addig, míg nem kerül a parlament elé.
Törvényjavaslat
Az Országgyűlés elé beterjesztett törvénytervezet. Törvényjavaslat a Házszabály értelmében az önálló napirendi pontként felvehető indítványok körébe tartozik.
A törvényjavaslat az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét. Törvényjavaslatot csak a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottságok, valamint az országgyűlési képviselők nyújthatnak be, melyekhez indokolást is kell fűzni, vagy ha a törvényjavaslat törvényt kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.
Ha - a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak, a magasabb tisztséget viselő megelőzi az alacsonyabbat. A sorrend helyesen a fentebb említettek szerint alakul, és ebben az esetben nem kell figyelembe venni a sürgősségi javaslat esetében meghatározott harminc napos határidőt sem. Az egyenlő sorban állók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi.
Törvény
Törvénynek nevezzük azt a jogszabályt, mely eleget tesz a formális érvényességi kritériumainak. Nevezetesen a törvényalkotásra kijelölt szerv megfelelő eljárásban létrehozta és azt a törvényben meghatározott helyen és módon kihirdette. Ha ez megvalósult, akkor a törvény érvényes, de még nem feltétlenül hatályos.
Javaslatok
Sürgősségi javaslat
Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását, azonban a sürgősségi javaslatot indokolni kell. További kritérium, hogy a képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges.
Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni.
Kivételességi javaslat
A törvényjavaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban történő tárgyalását.
Nem kérhető a törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megvitatása, ha a javaslatot a képviselők kétharmadának kell megszavaznia vagy a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, annak módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésről van szó.
A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ebben az esetben az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja.
A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő huszonegy napon belül lehet a törvényjavaslathoz módosító javaslatot előterjeszteni. A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ez nem vonatkozik a kijelölt bizottságokra.
A kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát, véleményezi a törvényjavaslatot és dönt a módosító javaslatok támogatásáról, de az üléseken az országgyűlési képviselők felszólalhatnak. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.
Az ülésen való tárgyalás során először a törvényjavaslat előterjesztője, majd - amennyiben a törvényjavaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság ajánlását. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt viszontválaszra van joga. Ezután az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. Ezt követően, hacsak az Alkotmányügyi bizottság nem határoz úgy, hogy legfeljebb öt nappal eltolja a zárószavazást, ezt meg kell tartani. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
Módosító javaslat
A törvényjavaslathoz az Országgyűlés bizottsága és az országgyűlési képviselő - a Házszabályban meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be. Az előterjesztő a saját indítványához módosító javaslatot nem nyújthat be, hacsak a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása.
Ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyűlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetőleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.
A módosító javaslatot indokolni kell. Ha a módosító javaslat a központi költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
Ajánlások
Bizottsági ajánlás
A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke által a részére kiadott törvényjavaslathoz a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. A kijelölt bizottságnak a törvényjavaslat általános vitájához készített ajánlásában a bizottság vizsgálja, hogy a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségesek-e, megvizsgálja a szabályozási elveket, továbbá dönt a részletes vitára bocsáthatóságáról. Ezen kívül vizsgálja, hogy a törvényjavaslat és a módosító javaslat indokolásában részletezett várható társadalmi és (lehetőség szerint számszerűsített) becsült gazdasági hatások a valóságot tükrözik-e. A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához készített ajánlásában azt is vizsgálja, hogy a törvényjavaslat, illetve a bizottság által támogatott módosító javaslat összhangban áll-e az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve beilleszthető-e a hatályos magyar jogrendszerbe, rendelkezései egymással nem ellentétesek-e, valamint hogy megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek. Az Országgyűlés elnöke vagy legalább tizenöt képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább harminc nap álljon rendelkezésére.
A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottság ajánlása
A Költségvetési állandó bizottság - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan törvényjavaslathoz és ehhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a központi költségvetésre jelentős kihatása van. A Költségvetési bizottság ajánlásában értékeli, hogy a javaslat összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal, illetve a költségvetés szempontjából megvalósítható-e, és ha igen, hogyan valósítható meg.
Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz az Alkotmánnyal, továbbá más törvénnyel, illetve a hatályos magyar jogrendszerbe való beilleszthetőségével kapcsolatos kérdésről, valamint arról, hogy rendelkezései egymással nem ellentétesek-e, és hogy megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz.
A Költségvetési és az Alkotmányügyi bizottságra a kijelölt bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A törvényjavaslat tárgyalása
Törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökének kell benyújtani, aki a következő ülésen bejelenti, s egyúttal megnevezi a kijelölt bizottságo(ka)t is.
Tárgysorozatba vétel
A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatába, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely harminc napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Országgyűlés legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti.
Általános vita
A törvényjavaslat tárgyalása az általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. A vita kiterjedhet a 95. § (3) bekezdés a) pontjában írtakra is. Nevezetesen arról van szó, hogy a bizottság vizsgálja, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a jogszabály-szerkesztés és a nyelvhelyesség követelményeinek, nem tartalmaz-e egymással ellentétes rendelkezéseket, valamint hogy nem ellentétes-e az Alkotmánnyal.
Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a képviselők legkésőbb az ülés előtt három nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni.
A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga.
A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig lehet benyújtani, melyet az elnök állásfoglalás céljából kiad a kijelölt bizottságnak. A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatokat, de előterjesztője a módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható. A visszavonásra a benyújtásra meghatározott szabályok az irányadók.
Az általános vita lezárása után az Országgyűlés dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Országgyűlést, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni. Ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni.
Részletes vita
Részletes vitára az általános vitát követően kerül sor, amennyiben az általános vita lezárásáig módosító javaslatok érkeznek a törvényjavaslathoz. A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll.
A vita ebben az esetben a rendelkezések sorrendjének betartásával minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül pedig a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni, de az Országgyűlés a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját akár el is különítheti.
A részletes vita lezárásáig lehetősége van a képviselőknek a módosító javaslatokhoz újabb ilyen javaslatokat tenni, melyeket kapcsolódó módosító javaslatoknak nevezünk, viszont a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek viszont nem érinthetik a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatokat amennyiben a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, és a módosító javaslatok ezen esetekre vonatkoznak.
A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell, amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte. Egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Ebben az esetben az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.
Záróvita és zárószavazás
A törvényjavaslat záró vitája a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatok megtárgyalásából áll, melyre akkor kerül sor, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat ugyanúgy írásban annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása. A tárgyalásra, a vitára és a szavazásra a Házszabály részletes vitára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem a Kormány az előterjesztő, akkor nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a törvényjavaslat elfogadásával. A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani.
Érvényesítés
Ha a zárószavazáson a megfelelő számú képviselő jelen volt, illetve a megfelelő többséggel megszavazták a törvényjavaslatot, a Házelnök 15 napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek kihirdetésre. Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz.
A köztársasági elnök dönthet arról, hogy aláírja, s a Magyar Közlönyben kihirdetteti vagy vétót emel. A vétónak két fajtájával élhet. Egyrészt alkalmazhatja a politikai vétó intézményét. Ekkor visszaküldi az Országgyűlésnek megfontolásra a megszavazott törvényt, akik ha újból elfogadják, a köztársasági elnököt kötelezik, hogy aláírja és a megfelelő módon kihirdesse.
A másik vétó, amivel élhet, az alkotmányos vétó. Dönthet úgy a köztársasági elnök, hogy az Alkotmánybíróságnak küldi meg, akik az Alkotmányt szem előtt tartva vizsgálják meg a szóban forgó törvényjavaslatot. Ha az AB nem talál benne alkotmányos visszásságot, a köztársasági elnöknek alá kell írnia a törvényt. "Ha az Alkotmánybíróság a törvényt (vagy valamelyik rendelkezését) alkotmánysértés miatt megsemmisíti, a köztárasági elnök a törvényt szintén visszaküldi az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés egy, az előzőekhez hasonló lerövidített eljárásban, módosításokkal "orvosolja" az alkotmánysértést, vagy ha ez nem lehetséges, az előterjesztő – az Országgyűlés hozzájárulásával – a törvényt visszavonja."[1]
A köztársasági elnök csak az egyik vétójogával élhet egy törvényjavaslat esetében. Nincs mód arra, hogy mindkettőt kihasználja.
A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása
Megjegyzések
Forrás
- Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Budapest, Osiris Kiadó, 2007.
Külső hivatkozások
Jogszabályok
- 46/1994. (IX.30.) OGY határozata - a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról
