Szerzői jog: a szomszédos jogok védelme
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
A szomszédos jogok védelme
A korábbi szerzői jogi törvény 1994. évi módosítása iktatta elsőként törvénybe a szerzői joggal szomszédos jogok kategóriáját. Az új törvény átvette és továbbfejlesztette ezeket a szabályokat az európai jogharmonizáció követelményeinek megfelelően.
A szomszédos jogok alapján a védelem arra vonatkozik, akiknek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználására szolgáló gyártásra, fogalmazásra és közvetítésére irányul. Ebbe a körbe tartoznak az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint a filmek előállítóinak védelmére vonatkozó szabályok.
Az előadóművészek védelme körében a törvény előírja, hogy az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
- rögzítetlen előadását rögzítsék;
- rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék;
- rögzített előadását többszörözzék, terjesszék, valamint
- rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
Előadóművésznek azt a személyt tekintjük, aki a műveket, szellemi alkotásokat más személyek számára élvezhetőén megjeleníti (pl. színművészek, énekesek, zeneművészek, táncosok stb.). Az előadóművészet tárgya lehet: saját alkotás, más alkotása, sőt a folklór is. Együttesek esetén a közreműködők a fent említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják. Az előadóművésznek ezekért a felhasználásokért - ha a törvény másként nem rendelkezik - díjazás jár. Ezen túlmenően az előadóművészt bizonyos körben személyhez fűződő jogok is megilletik. Így megilleti az a jog, hogy a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon nevét feltüntessék.
Új szabály ebben a körben, hogy az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására a szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A hangfelvételek előállítóinak is kell a hozzájárulása ahhoz, hogy a hangfelvételt többszörözzék, illetve terjesszék, továbbá vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.
Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek (vagy arról készült másolatnak) a sugárzásért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítésért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
Ugyancsak nyilvánosságra hozatalnak számít a hangfelvétel jelenlévők számára, valamint az interaktív úton történő hozzáférhetővé tétele, így ehhez is kell az előadóművész hozzájárulása.
A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe - valamint bérbeadásához -, a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása is szükséges.
A rádió- és televízió-szervezetek hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorukat
- rögzítsék,
- rögzítés után többszörözzék, valamint
- más rádió- vagy televízió-szervezetnek sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék.
A televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára. Az említett felhasználásokért itt is díjazás jár.
Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése esetén a fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A rádió- és televízió-szervezetet e felhasználások esetén megilleti neve feltüntetésének joga.
A filmek előállítóinak védelmére is hasonló szabályok léteznek. A védelmi időt szomszédos jogok esetében a törvény általánosságban 50 évben állapítja meg. Az egyes esetekre az alábbi speciális szabályok vonatkoznak.
A hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított 50 évig részesülnek védelemben, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták. Ha ez alatt nem hozták forgalomba, annak az évnek a végétől számított 50 évig, amelyben a hangfelvétel készült. A sugárzott műsor vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsor annak az évnek a végétől számított 50 évig, amelyben a sugárzást, illetve átvitelt végezték.
Filmek esetében annak az évnek a végétől számított 50 évig, amelyben a filmet forgalomba hozták. Ha ezalatt nem hozták forgalomba, annak az évnek a végétől számított 50 évig, amelyben a film elkészült.
Ha a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt, a védelmi időt az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítés évét alapul véve kell számítani.
Az adatbázisok előállítóinak védelmére a Szerzői jogi törvényben új szabályok vonatkoznak 84/A-E. §-ok). Ennek értelmében az adatbázis előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
- másolat készítése útján többszörözzék (kimásolás), illetve
- a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy a nyilvánossághoz való közvetítéssel (újrahasznosítás).
Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg a törvényben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. Ezek a jogok az adatbázis előállítóját attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e vagy sem, és függetlenek az adatbázisba felvett művek szerzőinek jogaitól, illetve egyes tartalmi elemeire vonatkozó egyéb jogoktól.
Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét - akár rendszeresen is - kimásolja, illetve újrahasznosítsa. Ekkor sem végezhet azonban a felhasználó olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.
Az adatbázis előállítói az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 15 évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított 15 évig részesülnek védelemben, ha ez idő alatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
