Szerzői jog: a közös jogkezelés
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
A közös jogkezelés
Közös jogkezelésnek minősül a törvény szerint a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. Ezen kívül is elképzelhető ugyanis közös jogkezelés.
A közös jogkezelést végző szervezetekről a Kormány által kijelölt miniszter (vagy központi szerv vezetője) nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba közös jogkezelést végző szervezetként csak egyesület vehető fel. Országosan csak egy-egy egyesület vehető nyilvántartásba
- az irodalmi és zenei művekkel,
- egyéb alkotóművészeti alkotásokkal,
- filmalkotásokkal,
- előadóművészi teljesítményekkel és
- hangfelvételekkel kapcsolatos szerzői, illetve szomszédos jogok közös kezelésére.
Ettől a csoportosítástól el lehet térni, illetve a felsoroltakon kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető, de ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére csak egy egyesület vehető nyilvántartásba.
A nyilvántartásban minden esetben fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat.
A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges, a törvényben meghatározott feltételek teljesítését igazoló iratokat. A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vett egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységről a miniszter közleményt jelentet meg a Magyar Közlönyben.
A közös jogkezelést végző egyesület saját tevékenysége körében rendszeres időközönként megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, melyekhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és azok érdekképviseleti szervezeteitől, ideértve a reprográfiai díj megfizetésére kötelezetteket és azok érdekképviseleti szerveit is.
A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.
A díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
A közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti. A díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásig a közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.
A törvény törvényi vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a felhasznált művek és szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek, amennyiben a közös jogkezelést törvény írja elő. E szabály alól kivételt a mechanikai többszörözés engedélyezése jelent.
A közös jogkezelési tevékenység felett a miniszter gyakorolja a felügyeletet. A miniszter a szükséges feltételek hiánya, vagy jogszabálysértései esetén a következő intézkedéseket teheti meg:
- írásban figyelmezteti az egyesületet a törvényes működés helyreállítására (erre megfelelő határidőt tűz),
- megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából,
- végül ha az alábbi intézkedések nem vezettek eredményre, az egyesületet törli a nyilvántartásból.
Említettük korábban, hogy a szerzői jogi jogviszony abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszony, amelyben a jogosultakon kívül mindenki más tartózkodni köteles attól, hogy a szerző jogát bármilyen módon megsértsék. Amennyiben a jogsértés bármilyen formában bekövetkezik, a szerzői jog megsértéséről, azaz szerzői jogbitorlásról beszélünk. A szerzői jogbitorlás szankciói lehetnek büntetőjogiak, szabálysértési és polgári jogiak. A polgári jogi szankciók között pedig különbséget kell tenni objektív alapú szankciók és szubjektív alapú szankciók között.
Előbbi független a jogsértő felróható magatartásától, utóbbi jogkövetkezmények viszont csak akkor állnak be, ha a jogsértő magatartása felróható volt, vagyis nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A szerzői jogbitorlás a legtöbb esetben a vagyoni jogosultságok megsértése esetén valósul meg, hiszen a mű bármely felhasználásához - a szabad felhasználás eseteit kivéve - kell a szerző hozzájárulása, így az engedély nélküli felhasználás már jogbitorlásnak tekinthető. Ugyanakkor a szerzői jogbitorlás a személyhez fűződő jogok körében is előfordul (pl. a névjog megsértése esetén).
