Joghézag
A Jurispedia wikiből
Joghézag
Az emberek jogrendszertől azt várják, hogy az összes fontosabb társadalmi viszonyra kielégítő, pontos és egyértelmű választ adjon, akár egy matematikai művelet. Azonban előfordulnak olyan esetek, amire a jog nincs felkészítve, így pontos válasszal sem tud szolgálni a jogalkalmazóknak. Ezt nevezzük joghézagnak, melyről kétféle - egy szűkebb és egy tágabb - értelemben beszélhetünk.
A joghézagról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha egyszerűen nincs az adott esetre megállapítható jogi norma, melyet alkalmazva megoldhatjuk a felmerült jogi problémát. Szűkebb értelemben pedig akkor esik szó joghézagról, ha hiányzik a jogi norma, holott a jogszabálynak tartalmaznia kellene.
Kanyarodjunk vissza a tágabban értelmezett joghézaghoz, mert ezen belül megkülönböztetünk négyféle változatot.
- Inszuffiencia-hézagról akkor esik szó, ha a jog nem szabályoz, de szabályoznia kellene. Ez a szoros értelemben vett joghézag.
- Inkozisztencia-hézag akkor merül fel, ha a jog szabályoz, de többféle és ellentmondásos módon.
- Indetermencia-hézag, mint a joghézag harmadik esete ugyan szabályoz, de homályos, kevéssé vagy egyáltalán nem értelmezhető módon.
- Axiológiai hézag az utolsó eset, mely azt jelenti, hogy a jogi szabályozás erkölcsileg nem elfogadható módon történik.
A továbbiakban érdemes a szoros értelemben vett joghézaggal, vagyis az inszuffiencia-hézaggal foglalkozni. Ezen belül újabb két fajtát különböztetünk meg: a) eredeti és b) származékos joghézagot. Az első eset azt jelenti, hogy a jogrendszerben soha nem is volt a társadalmi viszony szabályozásához szükséges megfelelő jogi szabályozás. Származékos ellenben csak akkor áll fenn, ha a társadalmi viszonyok változásával nem tartott lépést a jog, s a szabályozás korszerűtlen.
