Hagyomány (öröklési jog)

A Jurispedia wikiből

Ez a szócikk <yearsold d="26" m="5" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni.

Tartalomjegyzék

Hagyomány

Az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező legtipikusabb különös jogutódlás, amelynek jogosultja: a hagyományos a hagyatékban meglevő (kivételesen a hagyatékban meg sem lévő) valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene.

A hagyományos csak az esetleg őt terhelő hagyomány teljesítéséért felel, az örökhagyó tartozásaiért nem, ezekért helytállásra csak akkor köteles (a jogalap nélküli gazdagodás szerint), ha hagyományát más hagyatéki hitelező sérelmével elégítették ki és ez a hitelező az örököstől nem szerezhet kielégítést.

A hagyománynak két fajtája van: a) dologi hagyomány, b) kötelmi hagyomány. A megkülönböztetés abban áll, hogy kiteljesíti az örökhagyó akaratát.

Dologi hagyomány

Ha a hagyományos az örökhagyó által a végrendeletben neki rendelt, a hagyatékhoz tartozó (de nem örökségnek minősülő) vagyontárgyat közvetlenül az örökhagyótól (az örökhagyó közvetlen jogutódjaként) szerzi meg, dologi hagyományrendelésről és dologi hagyományról beszélünk.

641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

Tipikus dologi hagyományok ingó dolgok, de elvileg ingatlan is lehet, feltéve, hogy értéke a hagyaték egészéhez képest nem jelentős, vagy az ily módon részesített személy – az örökhagyó feltehető akarata szerint – a hagyatéki terhek viselésében nem osztozik.

Pl.: Az örökhagyó végrendeletében vagyonát fele-fele arányban két gyermekére (Gy1, Gy2) hagyja; X barátjának rendeli könyvtárát, Y barátjának személygépkocsiját. Gy1 és GY2 örökösnek minősülnek; X, Y nem örökös, hanem dologi hagyományos, kivéve ha a könyvtár, illetve a személygépkocsi értéke a hagyaték egészéhez képest jelentősnek minősül, és ha az örökhagyó feltehető akarata szerint X-nek és Y-nak a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.

Kötelmi hagyomány

Ha a hagyományos a végrendeletben neki rendelt vagyontárgyat (vagyoni szolgáltatást) nem közvetlenül az örökhagyótól (nem az örökhagyó közvetlen jogutódjaként), hanem az örököstől (esetleg a hagyományostól) szerzi meg, kötelmi hagyományrendelésről és kötelmi hagyományról beszélünk.

(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.

A kötelmi hagyomány az örököst (esetleg a hagyományost) terheli, így a hagyományos az örökös (a hagyományos) közvetlen jogutódja, s az örökhagyóé közvetve is csak akkor, ha a vagyontárgy (vagyoni szolgáltatás) a hagyaték része. Az ilyen hagyományos igénye kötelmi jellegű követelés: az örökössel (esetleg a hagyományossal) szemben keletkezik, az örökhagyó végrendelete alapján, az örökhagyó halálakor (az örökség megnyílásakor).

A kötelmi hagyomány 5 év alatt évül el.

Ha a kötelmi hagyományt a hagyományos köteles teljesíteni, alhagyományról beszélünk, kétség esetében (ha a végrendelet e tekintetben nem világos) a hagyomány kiadása az örököst terheli.

Hagyományozás egyéb fajtái

Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.

Pl.: Az örökhagyó végrendeletében fele-fele arányban gyermekeit (Gy1, Gy2) nevezi meg örökösül, X barátjának adja a könyvtárat. Egyidejűleg kötelezi Gy1-t, hogy unokahúgának (Uhug), Gy2-t pedig, hogy unokaöccsének (Uöcs) fizessen 50 000-50 000 Ft-ot. X barát pedig köteles Y barátnak kiadni a könyvtárból az 1848-as Károli bibliát, Z barátnak pedig fizetni 20 000 Ft-ot. Gy1, Gy2 örökösök, X dologi hagyományos, Uhug, Uöcs kötelmi hagyományos, Y. Z. alhagyományosok.

Tekintettel arra, hogy a hagyomány kiadására az örökség kiadása előtt kerül sor, s hogy a hagyományos az örökhagyó tartozásaiért enyhébb szabályok szerint áll helyt, mint az örökös, bizonyos esetekben értelme lehet annak, hogy az örökhagyó a hagyományt az örökös javára rendelje, ezt előhagyománynak nevezzük.