Fleck Zoltán az igazságszolgáltatásról
A Jurispedia wikiből
 | Az alkotás szerzői jogvédelem alatt áll! Kérdéseiddel keresd meg a szerző(ke)t, vagy az adminisztrátorok egyikét. |
Elveszhet az igazságszolgáltatásba vetett bizalom
Fleck Zoltán jogszociológus szerint a törvényhozásnak igazodnia kellene a társadalmi változásokhoz.
Többféle, főként szervezeti probléma jellemzi igazságszolgáltatásunkat – mondta a Zoomnak Fleck Zoltán.
A közvélemény talán nem érti, miért fontos ez, de nem mindegy például, hogyan lesz valakiből bíró, munkáját miként ellenőrzik, és milyen képzéseken vesz részt. Döntő az is, hogy mennyire átlátható a bírói szervezet, bizonytalan-e a jogalkalmazó, éri-e külső befolyás, valamint hogy milyen a nyilvánosság és a bíróság viszonya – mondta a jogszociológus.
Szerinte napról napra több a gond. Ez részben azzal magyarázható, hogy baj van a törvényi háttérrel is. Ha egy jogszabály nem működik, akkor nem jó. Szerethetjük a nagy szabadságot adó törvényeket, de ha a társadalomban az a kép alakul ki, hogy egyre több az erőszak, és nem védik meg az embereket, akkor könnyen elveszhet az igazságszolgáltatásba vetett bizalom.
A jogalkotó akkor felelősségteljes, ha mindezt időben orvosolja. Nem feltétlen azzal, hogy korlátozza a szabadságjogokat – tette hozzá a jogász, aki szerint, ha hozzányúlnak például a gyülekezési törvényhez, az nem feltétlenül korlátozást jelent. Mint mondta, ha nem megfelelő az alapvető jogok gyakorlásához szükséges környezet, az jobban sérti az alapvető jogokat, mint egy szigorúbb jogszabály.
A melegfelvonuláson láthattuk: ha valakinek olyan nézete van, amit egy erőszakos kisebbség nem tűr el, akkor csorbul a véleménynyilvánítási szabadsága.
Ám Fleck szerint nem biztos, hogy a nagyon széleskörű szabadság és a nem működő szabadságjogok dilemmájában egyetlen út a korlátozás. Úgy hiszi: egy pontosabb, jobb definíciókat adó jogalkotás sokat segíthet.
A tojásdobálás és a véleménynyilvánítás kapcsolatáról azt mondta: a bíró nem állította, hogy a tojáshajigálás belefér. Hogy ez mégis így terjedt el, azt mutatja: rossz a bíróság és a nyilvánosság viszonya.
De Fleck azt is hangsúlyozta, hogy a tojásdobálás csakugyan nem lehet a vélemény kifejezésének eszköze. Mint mondta, sokan megírták már, hová jutnánk, ha különböző tárgyakat dobálhatnánk egymáshoz a viták során.
Fleck ugyanakkor úgy véli, muszáj hozzányúlni a rendszerváltáskori alapjogi törvényekhez. Amikor azok születtek, nem volt arról tapasztalat, hogy miként változik a társadalom. És nem létezett az erőszakos vagy agresszív politikai szubkultúra sem.
Mindehhez azonban kormánynak és ellenzéknek ki kell egyeznie. Az alapjogi törvények ugyanis kétharmadosak. A szakértő bizakodik, hogy az elit nem várja meg, míg még jobban elmérgesedik a helyzet.
Forrás
- Szűcs Péter, a Zoom internetes hírportál főszerkesztő-helyettesének interjúja Fleck Zoltánnal
