Cselekvőképesség
A Jurispedia wikiből
 | A szócikk még kiegészítésekre szorul. Segíts abban, hogy minél előbb elkészüljön! |
Cselekvőképesség
A cselekvőképesség az ember azon szellemi állapotát tükrözi, hogy mennyire képes a saját ügyeinek megfelelő ellátásáról, intézéséről gondoskodni. Ez megkövetel egy bizonyos szellemi érettséget, épséget.
11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A cselekvőképességnek három fajtáját különböztetjük meg: a) teljesen cselekvőképtelen, b) korlátozottan cselekvőképes, illetve c) cselekvőképes. Teljesen cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes lehet valaki az életkora alapján, illetve cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés miatt.
A törvényben foglaltak szerint teljesen cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, de nagykorú.
Korlátozottan cselekvőképesek körébe azok a természetes személyek tartoznak, akik a tizennegyedik életévüket már, a tizennyolcadikat még nem töltötték be és nem cselekvőképtelenek, vagy az a nagykorú, akit a cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyeztek.
Teljesen cselekvőképes a nagykorú, illetve kivételes esetekben a gyámhatóság engedélye alapján az a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, aki házasságot kötött (rendszerint ennek a feltétele a tizenhatodik életév betöltése). Ha a kiskorú cselekvőképes elválik, a cselekvőképességét ez nem érinti.
Korlátozottan cselekvőképes
12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak - a d) pontban foglaltak szerint - ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.
(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.
Teljesen cselekvőképtelen
12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
12/D. § A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.
