A szomszédjogok általános és különös szabályai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="26" m="5" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A szomszédjogok általános és különös szabályai
A szomszédjogok azoknak a "határoknak" a kijelölésére vannak hivatva, amely határok között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek.
A magyar magánjog a tulajdonjog keretei között tárgyalta. Ez a minősítés csak részben helytálló. Más nézőpontból a szomszédjog nem korlátoz. Ameddig fennáll az egyik oldalon a tűrési kötelezettség, ugyanaddig terjed a másikon a jogosultság. A Ptk. ezért a szomszédjog szabályait a tulajdonjog tartalmán belül, a használat jogához kapcsolva, annak határait kijelölve helyezte el.
A szabályozás a telekszomszédok, illetőleg a lakástulajdonosok egymás közti viszonyára modellezett, de kiterjed bármely dolog használatára és bárki más jogainak és törvényes érdekeinek a védelmére is, ha azokat a dolog használata sérti vagy jogtalanul zavarja.
Általános szabályok
Érvényesülnek a polgári jogi alapelvek: a tulajdonjogot csak e jog társadalmi rendeltetésének a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően lehet gyakorolni, a tulajdonból folyó jogosultságok gyakorlása során a szomszédok is kötelesek kölcsönösen együttműködve eljárni, az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanusítani, egymás zaklatása joggal való visszaélésnek minősül.
Kizárólag a szomszédjogi viszonyokban irányadó alapelv a szükségtelen zavarás általános tilalma, mely a Ptk. 100. § szakasza alapján így hangzik:
- 100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A helyi viszonyokat, a helyben uralkodó közfelfogást kell figyelembe venni. Minden olyan cselekmény, amely a helyi viszonyok, a közfelfogás szerint sérelmes áthatást jelent, jogellenes. A sérelmet szenvedett szomszéd követelheti a cselekmény abbahagyását, ha ismétlődéstől tartani lehet, a jövőre való eltiltást, továbbá az ilyen cselekményből eredő esetleges kárának megtérítését is.
- 341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására.
- (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő.
A bírói gyakorlatnak az általános szabályt a konkrét életviszonyra alkalmazva kell kijelölnie a szükségszerű és a szükségszerűtlen zavarás közötti határvonalat.
Precedens értékű határozatok
- benzinkút építése a szomszéd telken, az ezzel járó zaj- és bűzhatás rendeltetésszerű üzemeltetés esetén szükségszerű zavarásnak minősül és a környék lakói tűrni kötelesek.
- zajkeltő szerkezet indokolatlan működtetése szomszédjogi érdeket sért.
- ének-zeneoktatás az áthallás zavaró hatása miatt munkanapokra és napi meghatározott óraszámra korlátozható
Az általános szabály rugalmas, így felhasználhatónak bizonyult környezetszennyező magatartásokkal szembeni védekezésre is. A szomszédság jogi fogalma tágabb, mint a köznapi értelme: a szomszédság határa jogilag addig terjed, ameddig maga a szükségtelen zavarás, behatás kiterjed. Szomszédok nemcsak telekszomszédok, hanem mások is lehetnek.
Különös szabályok
Földtámasz joga
- 101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
Ha a szomszéd a másik telek határán fekvő épület alapja mellett közvetlenül pincét létesít, alapot ás, vagy más okból földkiemelést végez, köteles a kiásott - a szomszédos épületnek támaszul szolgáló - föld helyett más alátámasztást létesíteni. A támaszbiztosítás mértéke a szomszédos épület nagyságához és jellegéhez igazodik.
Áthajló ágak és gyökerek, az áthajlott ágakról lehullott gyümölcsök joga
A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatj ha azokat a szomszéd nem szedi fel, az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
- 101. § (2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
Az ágakra és az átnyúló gyökerekre a fa tulajdonosának van tulajdonjoga. A szomszéd köteles megfelelő időt engedni a fa tulajdonosának a gyümölcsök felszedésére, illetve a rendes használatot gátló ágak és gyökerek levágására. A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.
Szomszédos földre való belépés és használat joga
- 102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
- (2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
A tulajdonos köztulajdonos is lehet. A belépés és a használat jogának terjedelmét az a konkrét szükséglet szabja meg, amely adott esetben felmerül. A társadalmi együttélés követelményeiből fakadó általános szabály: a belépés, használat jogát a szomszéd tulajdonos érdekeinek lehető kíméletével kell gyakorolni, a szomszéd a belépést és a használatot a szükséges mértékig tűrni köteles. Ha a tulajdonost bárminemű vagyoni kár éri, a kárösszegnek megfelelő kártalanításra tarthat igényt, függetlenül attól, hogy a károkozás a szomszédnak felróható- e vagy sem. Ha az okozott kár a szomszéd jogellenes és vétkes magatartásának következménye, a károsult szomszéd a felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. A kártalanítási, kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a belépés illetve használat során vagyoni kár keletkezett, vagyis e nélkül, pusztán a belépés vagy használat ellenértékeként kártalanítás (sem kártérítés) nem követelhető, a szomszédjogok ingyenesen gyakorolhatók.
A kerítés joga
- 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
- (2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
A kerítés létesítése és használata, valamint fenntartási kötelezettsége és az ezzel járó költségek kérdésében különös jelentősége lehet a felek esetleges eltérő megállapodásának. Az a szabály, hogy a szomszédok a kerítést közösen használják, továbbá, hogy a fenntartás költségei olyan arányban terhelik őket, amilyen arány határos földjeik hosszúsága között fennáll, csak akkor érvényesül, ha eltérő jogszabály vagy megállapodás nincsen.
A határvonalon álló fa vagy bokor és annak gyümölcsére való jog
- 104. § (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.
- (2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
Új szemléletet tükrüz a LB PK. 3. sz állásfoglalása, amely hangsúlyozza, hogy a növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el. A kerítés, sövény, mezsgye, a határvonalon álló fa vagy bokor gyakran egyúttal határjelek is, és mint ilyenek a közös tulajdon sajátos alakzatai.
Tilosban talált állat visszatartására való jog
- 105. § A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.
A szomszédnak csak visszatartásra van joga, nincs joga az állatot zálogtárgyként felhasználni és abból kárkövetelését kielégíteni. Az állatot mindaddig amíg nála van köteles megfelelően gondozni. Az ezzel kapcsolatos költségeket az állat tulajdonosától követelheti. Ha az állat tulajdonosa méltányos határidőn belül az állatot nem veszi át, az okozott kárt és költségeket nem térírti meg, a szomszéd az állatot értékesítheti vagy felhasználhatja.
Gyakorlat
Kívételesen, kisebb értékű állatok esetén, ha a kár értéke nagyobb, a kár megelőzése vagy elhárítása más módon nem volt lehetséges, a visszatartás pedig nem realizálható, a jogos önhatalom törvényi keretei között megengedhető a tilosban talált állat elpusztítása. Az elpusztított állatot a tulajdonosnak - ha lehetséges - ki kell adni.
Kívételes szabály
Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Erre elsősorban az ingatlan tulajdonosának van lehetősége, ahová a méhraj betévedt, de ha két nap elteltével nem él ezzel a lehetőséggel, telkére a méhraj befogása céljából - kártalanítás ellenében - bárki beléphet.
A szomszédjogi szabályok diszpozitív rendelkezéseket tartalmaznak. A törvény rendelkezéseitől a felek megállapodással eltérhetnek, és a jogszabály is másként rendelkezhet. A Ptké. I. 24. §-a a települési önkormányzatokat is feljogosítja a Ptk. szomszédjogi szabályaitól való eltérésre. Ha akár a jogszabály akár a felek megállapodása a Ptk-tól eltérő rendelkezést tartalmaz, ezt kell alkalmazni. Ugyanez vonatkozik a helyi szokásokra is.
Közérdekű szomszédjogi igények kielégítése
- 108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
- (2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti.
- (3) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
A közfeladatok ellátása nagyobb behatást enged az ingatlanok tulajdonjogába, mint a tradicionális szomszédjogok.
Példa:
- a vasút jogosult a pályával szomszédos ingatlanon tartószerkezetet, jelzőköveket, egyéb jelzést és ideiglenes eszközt elhelyezni, ezeket javítani, karbantartani, a kilátást akadályozló vagy a közlekedés biztonságát veszélyeztető növényzetet eltávolítani.
- a közút melletti ingatlan, a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül - meghatározott időre igénybe vehető.
Forrás
- Lenkovics Barnabás: Dologi jog, 7. átdolgozott kiadás (2008), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó.
