A szerzői jogbitorlás objektív és szubjektív alapú szankciói
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
A szerzői jogbitorlás objektív és szubjektív alapú szankciói
A szerzői jogbitorlás objektív alapú szankciói arra tekintet nélkül érvényesülnek, illetve érvényesíthetők, hogy a jogsértő magatartás felróható-e vagy sem.
Az objektív alapú szankciók alapjában véve megegyeznek a Ptk. 84. §-ában felsorolt, a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekkel. Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja. Követelheti:
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon -adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
- hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
- a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. A szerző a gazdagodás visszatérítésére irányuló igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
- kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
- kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
- kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
- közreműködött a jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.
A jogsértő különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
- a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében. résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
- a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a lefoglalást és a megsemmisítést a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.
A bíróság továbbá a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát.
A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést - az ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek avjogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
Ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. A szerző - a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
- biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű;
- a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az előző pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
- biztosíték adását, ha ennek fejében - a jogsértés abbahagyásának követelése helyett - hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette.
Szubjektív alapú szankcióról akkor beszélhetünk, ha a jogsértő magatartás egyben felróható. Ilyen esetben a polgári jogi felelősség szabályai szerint a jogsértő kártérítést köteles fizetni. Kártérítésre alapul szolgálhat az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.
A szerzői jog megsértésének továbbá vámjogi következményei is lehetnek. A szerző ugyanis - külön jogszabály rendelkezései szerint -követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.
A törvény védelmet biztosít a műszaki intézkedések megkerülésével szemben is. Ugyanis a szerzői jogbitorlás jogkövetkezményeit rendeli alkalmazni minden olyan cselekményre, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megbecsülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha az említett cselekményeket végző személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetővé a hatásos műszaki intézkedések megkerülését. (Műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza.)
A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá az olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították, vagy megváltoztatták a jogkezelési adatot. E cselekményeket elkövető személynek is tudnia kell vagy elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít. (Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat). A kizárólagos felhasználási engedélyt megszerző személy a szerző jogainak megsértése esetén felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a szerző az intézkedést - a felhívástól számított 30 napon belül - nem teszi meg, a jogszerző saját nevében jogosult fellépni a jogsértés miatt. Ha a felhasználási engedély nem kizárólagos, a jogszerző csak akkor léphet fel, ha a szerződés kifejezetten így rendelkezik.
Végül a szerzői jogbitorlás jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell a szomszédos jogok megsértése esetére is.
