A szerzői jog korlátai

A Jurispedia wikiből

Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni.

A szerzői jog korlátai

A szerzői jog a szerző részére személyhez fűződő és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít. Jogszabályi korlátai a vagyoni jellegű jogosultságokra vonatkoznak, de érvényesülnek a személyhez fűződő jogok körében is (pl. joggal való visszaélés tilalma).

Szabad felhasználás

A szerzői jog legfontosabb korlátját a szabad felhasználás képezi: mű felhasználásához nincs szükség a szerző hozzájárulására és a szerzőt díjazás sem illeti meg, csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel a törvény rendelkezéseinek megfelelően. A szabad felhasználás annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit.

Valamennyi esetkörének közös jellemzője, hogy kizárólag a már nyilvánosságra hozott művekre vonatkoznak és csak a szerzők vagyoni jogait érintik. A szabad felhasználás engedélyezésének törvényi indokai közül az alábbiakat említhetjük meg:

• iskolai célú felhasználás;
• tudományos és ismeretterjesztés céljára történő felhasználás;
• tömegtájékoztatás;
• fogyatékos személyek igényeinek kielégítése, valamint
• bizonyítás céljára való felhasználás bíróságok és más hatóságok előtt.
• Az idézés joga annyit jelent, hogy a már nyilvánosságra hozott mű részletét a forrás valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki szabadon idézheti. A mű jellege és célja által meghatározott tartalmú idézés történhet a tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, önálló elképzelés kiindulópontja formájában. Az idézés fontos követelménye a szöveghűség.

Az idézésre leginkább irodalmi vagy zenei művek esetén kerül sor, de előfordul audiovizuális alkotásokban is. Az átvevő mű jellege lehet olyan, hogy az a szokásosnál nagyobb terjedelemben való idézést teszi indokolttá.

Az idézés fontos területe a tudományos művekben, vagy cikkekben felhasznált, a tudományos mondanivaló alátámasztását szolgáló idézés. Ennek pontos szabályai vannak, nevezetesen:

• meg kell nevezni a szerzőt (utónévvel együtt), több szerző esetében valamennyi szerzőt;
• meg kell nevezni a mű címét (esetleg idegen nyelvén is), továbbá azt, hogy hányadik kiadásról van szó;
• meg kell jelölni a kiadót, a kiadás helyét és évét, valamint
• fel kell tüntetni az idézett mű műbeli oldalszámát, vagyis hogy honnan származik az átvétel.

(A szabályszerű hivatkozásra példa: Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982. - 68. oldal).

Az átvétel joga azt jelenti, hogy a már nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével. Az átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.

A másolatkészítés joga körében a legfontosabb szabály, hogy természetes személyek magáncélra a műről másolatot készíthetnek, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját követve sem szolgálja. Ez nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményekre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra stb. Teljes könyv, továbbá folyóirat vagy a napilag egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum - vállalkozási tevékenységen kívüli - belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és

• tudományos kutatáshoz szükséges,
• saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül,
• megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóirat cikkről készül, vagy
• külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.

Szabad felhasználásnak minősül a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés is. A rögzítést azonban az elkészítésének időpontjától számított 3 hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. A tájékoztatás joga is megteremti a szabad felhasználás lehetőségét.

Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára a cél által indokolt terjedelemben szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak az lehetetlennek nem bizonyul.

A nyilvános előadás joga körében meg kell említeni, hogy amennyiben az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók:

• iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepségeken;
• nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken;
• szociális és időskori gondozás keretében;
• egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségeken;
• színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe;
• magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

A törvény szerint jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Jövedelemfokozás célját szolgálja az olyan felhasználás, amely alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet vagy szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják, kivéve a szoftvereket és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisokat.

Végül két speciális felhasználási mód a szabad felhasználás körében:

• szükséges mértékben megengedett a mű nem üzletszerű felhasználása, ha az kizárólag fogyatékos személyek ezzel összefüggő igényeinek kielégítését szolgálja, valamint
• a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági eljárásban -céljának megfelelő módon és mértékben - a mű bizonyítás céljára szabadon felhasználható.