A szerzői alkotás kritériumai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A szerzői alkotás kritériumai
A szerzői jog szabályozása hatályos jogunkban az 1999. évi LXXVI. törvény alapján valósul meg. A szellemi alkotások jogának egyik fontos részterülete, szabályanyaga homogén jellegű. Vagyoni és személyi viszonyokat rendez. Számos különleges funkciója az idők során önálló, elkülönült jogterületté alakult hazai jogrendszerünkben és a külföldi országok jogrendszerében is. Szabályozás egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése, ennek jegyében ismeri el a személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára, hozzájárul a nemzeti, európai, egyetemes kultúra értékeinek megbecsüléséhez, megóvásához. A magán – és közérdek egyensúlyát is meg kell teremtenie, illetve fenn kell tartania.
A szerzői jogvédelem tárgya
A szerzői jogi védelem abszolút szerkezetű, negatív kötelezettséget keletkeztető jogviszony, amely jellegében hasonló a tulajdonviszonyhoz. Tárgya a szellemi alkotás, ami a szerző személyiségéhez kötődő jogosultságok elismerését és oltalmazását is igényli. Tárgyára vonatkozóan nem ad kimerítő definíciót, a szerzői alkotás fogalmi kritériumait kifejezetten nem határozza meg. Szerzői jogi védelemben részesül a törvény alapján az irodalom, a tudomány, művészet területére eső minden alkotás:
- az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
- a nyilvánosan tartott beszéd,
- a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
- a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
- a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
- a rádió- és a televíziójáték,
- a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
- a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
- a fotóművészeti alkotás,
- a térképmű és más térképészeti alkotás,
- az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
- a műszaki létesítmény terve,
- az iparművészeti alkotás és annak terve,
- a jelmez- és díszletterv,
- az ipari tervezőművészeti alkotás,
- a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis,
Továbbá e törvény védelme alá esnek:
- az előadóművészek,
- a hangfelvétel-előállítók,
- a rádió- és a televízió-szervezetek,
- a filmelőállítók,
- valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei,
- és népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzője.
A törvényi felsorolás nem taxatív jellegű, csupán a leggyakrabban előforduló szerzői alkotások kerülnek felsorolásra.
A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem független mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
Tehát a fentieket figyelembe véve a szerzői alkotás fogalmát és annak elemeit a következőképpen határozhatjuk meg: szerzői alkotásnak minősül az irodalom, a tudomány vagy a művészet körébe eső, rendszerint valamilyen formában rögzített, egyéni, eredeti gondolat.
A szerzői alkotásnak tehát mindenképpen az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső gondolatot kell kifejeznie, azonban az oltalom szempontjából nem tekinti a törvény relevánsnak a mű értékét, esztétikai színvonalát. Bizonyos minimális szellemi színvonalat a szerzői jogi védelmet élvező gondolatnak el kell érnie. Ez nem jelent mást, minthogy az alkotásnak emberileg felfoghatónak, érthetőnek kell lennie, illetve az értelmetlen, megértésre alkalmatlan gondolat nyilvánvalóan nem élvezhet jogi védelmet. A szerzői alkotás kritériuma továbbá, hogy annak sajátos, egyéni-eredeti jellege legyen, azaz a műben bizonyos individualitás mutatkozzék meg. Ez vonatkozhat külön az alkotás tartalmára, külön a formájára, vagy mind a kettőre.
Elsődleges és másodlagos alkotások
Az individualitás módja és mértéke tekintetében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos alkotásokat. Az elsődleges alkotások más műtől nem függenek, tartalmukban és formájában egyaránt önállóak. (Ilyen pl. egy eredeti regény.)
A másodlagos szerzői alkotások viszont vagy tartalmukban vagy formájukban (vagy mindkettőben) egy másik szerzői alkotástól függenek (pl. fordítások, vagy regény színpadra, filmre alkalmazása stb.). A másodlagos szerzői alkotást csak annyiban lehet felhasználni, amennyiben az elsődleges alkotás szerzője (vagy jogutódja) ehhez hozzájárul. (Pl. egy amerikai regény magyar nyelvre fordításához kell az amerikai szerző hozzájárulása). Szerzői jogunk a másodlagos műveket is szerzői jogi oltalomban részesíti, ha ezek a művek kielégítik az oltalmazható művekkel szemben támasztott általános követelményeket, vagy egyéni-eredeti jellegűek.
Kritériuma végül, hogy annak rendszerint valamilyen módon rögzítettnek kell lennie. A rögzítettség esetében teljesen nyilvánvaló (pl. irodalmi művek esetében), egyéb esetekben pedig azért van rá szükség, hogy egy gondolat tartalmát reprodukálni lehessen, hiszen e nélkül nem lehetne megállapítani egy esetleges szerzői jogbitorlás tényét. A gondolat rögzítését tehát általános jellegű követelményként említhetjük, azonban ez nem jelent kizárólagosságot, vagyis ez alól vannak kivételek. A törvény kifejezetten a szerzői jogi védelem körébe tartozónak tekinti a nyilvánosan tartott beszédet. Sajátosan alakul továbbá a rögzítettség szempontjából az előadóművészek jogvédelme is.
Nem esik szerzői jogvédelem alá
A törvény bizonyos alkotásfajtákat kifejezetten kizár az oltalomból, így annak nem tárgyai a szerzői jogi védelemnek. Ilyenek:
- a jogszabályok,
- az állami irányítás egyéb jogi eszközei,
- a bírósági vagy hatósági határozatok,
- a hatósági vagy más hivatalos közlemények,
- az ügyiratok,
- a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések,
- a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírek,
- ötlet,
- elv,
- elgondolás,
- eljárás,
- működési módszer,
- matematikai művelet,
- a folklór kifejeződései.
Nem terjed ki a szerzői jogi védelem, továbbá a gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat, illetve tevékenységi körében végzett ügyintézői tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezetére sem.
Szerzői jogok kezdete
A szerzői jogi védelem a magyar szerzői jog szerint pusztán az alkotás létrejöttével, vagyis minden alaki feltétel (bejelentés, nyilvántartásba vétel) nélkül keletkezik. A szerzői jogi védelem kezdő időpontját a rögzítés határozza meg, amelynek azonban nem kell feltétlenül befejezettnek lennie.
