A szerző vagyoni jogai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A szerző vagyoni jogai
A vagyoni jogok körében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
Az engedély főszabályként felhasználási szerződés keretében adható meg. Engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. Megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának, illetve a hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében - ha a törvény másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg, azaz a magyar szerzői jog a kötelező díjazás elve alapján áll. Eltérő megállapodás hiányában a díjazásnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban kell állnia. Erről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A törvényben meghatározott esetekben a mű felhasználásáért akkor is jár díjazás, ha a szerzőnek nincs kizárólagos joga a felhasználás engedélyezésére.
Felhasználási módok tekintetében a törvény nem ad taxatív felsorolást, de megnevezi és szabályozza azok leggyakrabban előforduló fajtáit.
A mű felhasználásának minősül:
- a többszörözés,
- a terjesztés,
- a nyilvános előadás,
- nyilvánossághoz közvetítés,
- az átdolgozás, valamint
- a kiállítás.
A többszörözés
A többszörözés a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése bármilyen módon véglegesen vagy időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. Pl. a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. A díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg. A szerzőket a tömeges magáncélú másolásra tekintettel illeti meg jogdíj. Legnagyobb mértékben hangkazetták és videokazetták alkalmazásával kerül sor. Törvény kötelezi jogdíj fizetésére azt, aki a másolásokat lehetővé teszi, az üres kazettát forgalomba hozó gyártót, importőrt, vám fizetésére kötelezett személyt. A forgalomba hozataltól számított nyolc napon belül köteles a közös jogkezelő szervzethez befizetni. A befolyt díjaknak a költségek levonása utáni összegéből hanghordozók esetén 45% a zeneszerzőket és az írókat, 30% az előadóművészeket, 25 % a hangfelvételek előállítóit illeti meg. Díjazás illeti meg (reprográfiai) azon szerzőket, könyvként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy hasonló hordozón többszöröznek magáncélú másolásra. A díjat a reprográfiájára szolgáló készülék gyártójának kell forgalomba hozataltól számított nyolc napon belül a közös jogkezelő szervezethez befizetni. A befolyt díjaknak 40%-a a könyv- és folyóirat kiadókat, 60% az irodalmi és zenei művek szerzőit, zenekiadókat, utóbbi 10% a képzőművészeket és a fotóművészeket illeti meg. Nem kell díj az export célú forgalombahozatal esetén, ha ezeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem alkalmaznak magáncélú másolatok készítésére.
Terjesztés joga
A szerző kizárólagos jogosultsága, mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal, arra való felkínálással. Magában foglalja a műpéldány tulajdonjogának átruházását, bérbeadását, országban forgalomba hozatali célból történő behozatalát.
Jogkimerülés: európai uniós intézmények. Lényege, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó jogok egyszeri forgalombahozatallal kimerülnek, azok továbbiakban nem gyakorolhatóak. Törvény szerint, ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel, vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Közösségben forgalomba hozta, a terjesztés joga kimerül az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében, az továbbiakban nem gyakorolható.(kivétel a bérbeadás, haszonkölcsönbe adás, behozatal).
A nyilvános előadás
A nyilvános előadás a mű érzékelhetővé tételét jelenti jelenlevők számára. Lehet „élő előadás", vagyis közösség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel megtartott előadás (színpadi előadás, hangverseny, szavalóest, felolvasás),vagy a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel (pl. film vetítése). Nyilvános akkor, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívül személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
Szerző engedélyét megadottnak kell tekinteni, ha a közös jogkezelést végző szervezet által megállapított díjat e szervezetnek befizették.
A mű nyilvánossághoz közvetítése
A mű nyilvánossághoz való közvetítésnek joga körében a szerző kizárólagos joga, hogy a művet sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzásnak minősül a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvételével. Továbbá a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. Sugárzás az ún. kódolt sugárzás is, amely csak azt követően fogható közvetlenül a nyilvánosság körében, hogy a műsort hordozó jeleket a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolással erre alkalmassá teszi. Akkor kódolt ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, vagy a hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák. A szerzőnek végül a sugárzás körében az is kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
Az átdolgozás joga
Az átdolgozás joga a szerzőt kizárólagosan illeti meg a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
A kiállítás joga
A kiállítás joga alapján a képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti. Kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A vagyoni jogok főszabályként nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. A törvényi kivételek a következők:
- a vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet,
- a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek,
- a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak.
Védelmi idő
A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A 70 éves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 70 év. Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 70 év. Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani és a művet a létrehozását követő év első napjától számított 70 éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
