A szerző személyhez fűződő jogai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A szerző személyhez fűződő jogai
A szerzői jogi védelem, a szerzői jogviszony a mű létrejöttével egyidejűleg keletkezik, hatósági eljárás vagy nyilvántartásba vétel nélkül. A szerzői jogviszonyban személyhez fűződő és vagyoni jellegű jogosultságokat különböztetünk meg. A szerző személyhez fűződő jogai a következők:
- a nyilvánosságra hozatal joga,
- a visszavonás joga,
- a név feltüntetésének joga,
- az integritáshoz való jog (a mű egységének védelme).
A nyilvánosságra hozatalhoz való jog
A szerző jogosult eldönteni, hogy a művét titokban tartja-e vagy azt nyilvánosságra hozza (kétségei lehetnek a mű színvonalát illetően, de erre bármilyen más ok esetén is sor kerülhet).
A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmánál csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. Úgy is rendelkezhet, hogy művét csak bizonyos idő múlva lehet nyilvánosságra hozni. Nyilvánosságra hozatalnak a bárki által történő hozzáférhetőséget tekintjük, vagyis ha megvan annak elvi lehetősége, hogy a művet bárki megismerje, már nyilvánosságra hozatalról beszélünk. Ezen joga csak a mű közléséig tart, utána már nem akadályozhatja meg, hogy mások a művel kapcsolatban a törvény által megengedett cselekményeket hajtsanak végre. Ha a mű csak a szerző halála után kerül elő és a szerző vagy utódja ellenkező nyilatkozatot nem tett, az a törvényes vélelem, hogy a szerző a művét nyilvánosságra kívánat
A visszavonás joga
A szerző személyhez fűződő joga a visszavonás joga is, vagyis az a jog, hogy a már nyilvánosságra hozott művét a továbbiakban ne használhassák fel. (Pl: mert a művészi vagy tudományos felfogása megváltozik.) A visszavonás jogának gyakorlásához több feltétel együttes megléte szükséges: a szerzőnek erre alapos oka legyen, a visszavonást írásban közölje, és végül hogy a nyilatkozat időpontjáig a felmerült kárt a felhasználónak megtérítse, vagyis adjon biztosítékot arra, hogy a szerző ne gyakorolja ezt a jogát meggondolatlanul.
Nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetésének joga
A szerzői névjog a szerzőt pozitív és negatív értelemben is megilleti. Pozitív értelemben a szerzőnek (szerkesztőnek) joga van arra, hogy nevét a művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
A szerzőt a mű részleteinek átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. E jogát a szerző a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja. Az átdolgozáson vagy feldolgozáson, illetve fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni. A névjog negatív értelemben azt jelenti, hogy a szerző jogosult művét név nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. (A művészi álnevet használó maga döntheti el és bejelentheti, hogy milyen felvett nevet használ).
A névjog mellett szerző azzal összefüggésben azt is követelheti, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe. Jogosult fellépni azzal szemben is, aki szerzői minőségét kétségbe vonja.
Integritáshoz való jog
A személyhez fűződő jogát sérti a művének bármely eltorzítása, megcsonkítása, vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületét vagy hírnevét rontja. (törvényi elnevezessél a mű egységének védelmét jelenti). Követelheti, hogy művének felhasználása esetén a mű lényegét megóvják, azt torzításmentesen közöljék. A szerző csak az olyan változtatás ellen tiltakozhat, amely a szerzőnek az alkotásban kifejezésre jutó személyiségét hátrányosan befolyásolná. A művön a jelentéktelen, a szerző személyiségét nem érintő (pl. technikai jellegű) változtatásokat a szerző hozzájárulása nélkül is el lehet végezni. A szerző személyhez fűződő jogai:
- időben korlátlanok,
- forgalomképtelenek (másra át nem ruházhatók és másként sem szállhatnak át) is a szerző* nem mondhat le róluk.
- életében illetik meg,
- halálával e jogoknak a gyakorlására más személyek jogosultak.
- halála után a védelmi időn belül az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott.
- Ha senkit nem bízott meg, a jogokat az gyakorolhatja (szintén a védelmi időn belül), aki a szerzői jogot öröklés útján megszerezte.
- Védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy művén szerzőként feltüntessék. E jogok védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárul.
