A szabadalmi oltalom korlátai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
Tartalomjegyzék |
A szabadalom korlátairól általában
A szabadalom kizárólagos jellege nem jelent egyben korlátlanságot. A legáltalánosabb elvi korlátozást a szabadalomból folyó alanyi jogok vonatkozásában a társadalmi rendeltetéshez kötöttség jelenti.
Az új szabadalmi törvény a szabadalom tényleges korlátai között csak az előhasználati és továbbhasználati jogot, valamint a tranziteszközökre vonatkozó korlátokat említi meg. Tágabb értelemben azonban a szabadalom korlátaiként említhetjük a szolgálati és alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályokat, valamint a szabadalmast terhelő kötelezettségek megszegésének szankcióit, nevezetesen a kényszerengedély adását és az oltalom megszűnését is. Ezek a korlátozások vagy arra irányulnak, hogy az adott tevékenységre a szabadalom hatálya nem terjed ki (elő- és továbbhasználati jog, valamint tranziteszközök vonatkozásában), vagy pedig sajátos szankciók kerülnek alkalmazásra (pl. szabadalmi kényszerengedély esetén).
Előhasználati jog, továbbhasználati jog
Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszemű és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületeket tett (Szt. 21. § (1) bek.).
Ugyanis a gyakorlatban nem ritkán előfordul, hogy ugyanazt a találmányt egymástól függetlenül többen is létrehozzák, de a független feltalálók közül csak a korábbi bejelentő szerezhet szabadalmi oltalmat.
Amennyiben a korábbi feltaláló találmányát nyilvánosan hasznosította, a későbbi bejelentővel szemben erre újdonságrontó tényként sikerrel hivatkozhat. Ha viszont a használat nem volt nyilvános, a feltaláló részére a törvény előhasználati jogot biztosít. Az előhasználati jog feltétele, hogy annak jogosultja a találmány tárgyát az elsőbbségi időpontot megelőzően belföldön gazdasági tevékenysége körében előállítsa vagy használja. Ide tartozik az az eset is, hogy a használó ennek érdekében komoly előkészületet tett.
A törvény az előhasználó jóhiszeműségét is megkívánja, amíg a szabadalmas be nem bizonyítja, hogy az előhasználat a (későbbi) szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.
Terjedelmét tekintve az előhasználat azt jelenti, hogy annak jogosultja tevékenységét az elsőbbség időpontjában megállapítható mértékben folytathatja, azt azonban nem bővítheti, maximum a komoly előkészület bizonyítható mértékéig.
Az előhasználati jog személyhez kötött jogosultság, önállóan nem forgalomképes.
Továbbhasználati jog illeti meg a törvény alapján azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenység körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett (Szt. 21. § (4) bek.). Végül a továbbhasználati jog is személyhez kötött jogosultság, vagyis önállóan nem forgalomképes.
Tranziteszközökre és árukra vonatkozó korlátozás
A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba (Szt. 21. § (5) bek.).
A magyar szabadalmi jog ezért a Párizsi Uniós Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeinkkel összhangban kiveszi a szabadalmi oltalom hatálya alól az olyan közlekedési és szállítási eszközöket és ugyanígy a külföldi eredetű árukat is, amelyek csak időlegesen, átmenőben, vagyis tranzitforgalomban vannak az ország területén és amely áruk belföldön nem kerülnek forgalomba. Mindez azonban csak viszonosság esetén van így, melynek kérdésében a MSZH elnökének állásfoglalása az irányadó.
Szabadalmi kényszerengedély
Szabadalmi törvényünk a kényszerengedély jogintézményének tárgyalását két szakaszra osztja, nevezetesen:
- kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt és
- kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt.
a) Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt Ha a szabadalmas találmányát a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek - kérelmére -kényszerengedélyt kell adni, kivéve ha a szabadalmas mulasztását igazolja. (Szt. 31. §)
A hasznosítási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye tehát a kényszerengedély, másképpen kényszerlicencia megadásának a lehetősége, de természetesen csak akkor, ha annak törvényi feltételei egyébként fennállnak. Ezen feltételek a következők:
- A szabadalmas a találmányát egyáltalán nem, illetőleg nem a szükséges módon és mértékben hasznosítja.
- Hasznosításnak minősül, ha maga állítja elő és forgalmazza a találmány tárgyát, illetve ha erre másnak engedélyt (licenciát) ad. Az is hasznosításnak minősül, ha a terméket nem az országban állítja elő, de import útján biztosítja a termék forgalmát.
- A szabadalmas a törvényben biztosított ésszerű türelmi időn belül a hasznosítást nem kezdi meg, illetve erre komoly előkészületet nem tesz. Ez a türelmi idő a már említett 4, illetve 3 év. Ha ezek a határidők eltelnek, még akkor is elhárítható a kényszerengedély, ha a szabadalmas mulasztását kellőképpen igazolja.
- Végül előfeltétele a kényszerengedély kérésének és megadásának, hogy a szabadalmas másnak sem adott önként hasznosítási engedélyt, licenciát.
b) Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent (Szt. 32. § (1) bek.)
Előfordulhat ugyanis, hogy két szabadalom tárgya olyan szorosan kapcsolódik, hogy az egyik (függő szabadalom) a másik (gátló szabadalom) nélkül nem hasznosítható. Ennek gyakran előforduló esete egy szabadalmazott találmánynak más által történő olyan továbbfejlesztése, amely önállóan is szabadalmazható. Ilyenkor a függő szabadalom jogosultja a gátló szabadalomra kényszerengedély megadását kérheti.
Ebben az esetben azonban a kényszerengedély megadásának további feltétele, hogy a függő szabadalom szerinti találmány jelentős műszaki előrelépést jelentsen a gátló szabadalom szerinti találmányhoz képest.
Kényszerengedély mindként fajtájára vonatkozóan a törvény közös szabályokat állapít meg. Ennek megfelelően, aki bármelyik jogcímen kényszerengedélyt kér, annak igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltételei fennállnak és hogy
- a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá hogy
- a találmányt ő maga kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát a bíróság állapítja meg. A kényszerengedély tartalmát tekintve kizárólagos licencia, vagyis a kényszerengedélyes csak maga hasznosíthatja a találmányt, arra másnak hasznosítási engedélyt nem adhat. A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia-forgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.
Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas kérheti a kényszerengedély visszavonását vagy módosítását (korlátozását).
A kényszerengedély személyhez kötött, azaz másra át nem szállhat, illetve nem ruházható át.
A kényszerengedély továbbá járulékos jellegű. Ez azt jelenti, hogy ha a szabadalmi oltalom megszűnik, a kényszerengedély is megszűnik. A kényszerengedélyest a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg. A kényszerengedélyt a szabadalmi lajstromba.
