A szabadalmazható találmány kritériumai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
A szabadalmazható találmány kritériumai
A találmányok szabadalmi oltalmáról hatályos jogukban az 1995. évi XXXIII. törvény (rövidítve Szt.) rendelkezik. Az oltalmazható (szabadalmazható) találmánynak a kritériumait határozza meg. Maga a találmány a műszaki alkotások egyik kiemelten fontos fajtája és alkotó tevékenység eredménye. A találmány és a szabadalmazható találmány megkülönböztetése azért fontos, mert a feltalálót a szabadalmazástól függetlenül is különböző jogosultságok illetik meg.
Az Szt. 1. §-a szerint „szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén."
A törvény pozitív feltételeket fogalmaz meg, másrészt kizáró okokat is felsorol.
a) Ami az újdonság követelményét illeti a találmánynak abszolút újdonsággal kell rendelkeznie. A találmány akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, amely az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált (Szt. 2. § (l)-(2) bek.).
Az újdonság követelményének abszolút jellege időbeli és térbeli korlátozás nélkül érvényesül, vagyis az elsőbbségi időpont előtt bárhol a világon. Újdonságrontó körülmény bármi lehet.
A technika állásához tartozónak kell tekinteni szabadalmi, sőt használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek.
A fent említett szabályok az ún. termékszabadalomra vonatkoznak, melytől meg kell különböztetnünk az eljárási szabadalmat.
Termékszabadalom esetén a szabadalmas kizárólagos jogosultsága egy adott termékre vonatkozik, függetlenül attól, milyen eljárással, módszerrel állította azt elő. Az eljárási szabadalom egy meghatározott eljárást oltalmaz, s az ezzel előállított termékre az oltalom csak közvetetten érvényesül.
A technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az
- a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy
- annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
b) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló (Szt. 4. § (1) bek.).
Ebből a megfogalmazásból következik, hogy a találmánynak alkotó jellegűnek kell lennie, mert ha azt szakember saját szakértelmével minden különösebb nehézség nélkül meg tudja valósítani, vagyis számára a megoldás nyilvánvaló, a szabadalmi oltalom ezen feltétele nem valósul meg.
Kérdés ezek után, hogy kit tekinthetünk szakembernek. Szabadalmi törvényünk erre vonatkozóan nem ad útbaigazítást. A szakismeretek specializálódásából következik viszont a kombinációs találmányok lehetősége, ahol az ismert megoldások kombinálása jelentheti az újdonságot, s így szabadalmi oltalomban is részesülhet a megoldás.
c) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható (Szt. 5. §. (1) bek.).
Az új törvény a találmány reprodukálhatóságát kívánja meg, vagyis azt, hogy azonos eredménnyel megvalósítható legyen.
Külön kiemelésre került, hogy nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások.
Szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Nem lehet ugyanakkor szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciáját vagy részszekvenciát is.
