A ráépítéssel való tulajdonszerzés

A Jurispedia wikiből

Ez a szócikk <yearsold d="31" m="3" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni.

A ráépítéssel való tulajdonszerzés

Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít. A ráépítés a túlépítéstől abban különbözik, hogy a túlépítés esetében a tulajdonos saját földjének határain túl építkezik, tehát az épület legalább részben saját földjén áll, míg ráépítés esetében az épület egészében idegen telken létesül.

Ráépítés esetében eszerint a polgári jog elsősorban a földtulajdonost védi, neki juttatja az épület tulajdonjogát, de lehetőséget ad arra is, hogy a bíróság a ráépítőt a föld megvásárlására kötelezze.

137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld megfelelő részének a megvásárlására.

(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.

Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít. Itt az épület egészében idegen földön van.

• az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, de köteles a gazdagodást megfizetni a ráépítőnek
• a földtulajdonos kérheti, hogy a földet vásárolja meg a ráépítő - ha megosztható, akkor egy részét, ha nem, akkor az egészet
• a ráépítő szerzi meg a föld/egy részének tulajdonjogát, ha az épület értéke lényegesen meghaladja a föld/egy részének értékét
• a földtulajdonos kérheti a bíróságtól, hogy a ráépítő csak az épület jogát szerezze meg, ebben az esetben földhasználati joga lesz.

Bármilyen értékes is az épület, csak az épület külön tulajdonának megállapítását még a jóhiszemű ráépítő sem kérheti, a törvény ezt a kérést (megoldást) a földtulajdonos érdekkörébe utalja.

Közös tulajdon keletkezik ráépítéssel, ha

• ha valaki más tulajdonában levő épületet bővíti
• hozzáépít, átépít
• ha a földön, amelyre ráépítéssel új épületet emelnek, már épület állt

137. § (3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

A jóhiszemű ráépítőt részesítik előnyben, és őt is csak az ingatlanával keveset törődő telek- (föld) tulajdonossal szemben. Nem lehet a ráépítőt tulajdonszerzésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha:

• ha a ráépítő rosszhiszemű volt
• ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást

137. § (4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)–(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Ha a ráépítő a földön tulajdonjogot használati jogot szerzett, azt nem ingyen szerzi. Köteles:

• tulajdonjog esetén: a telek egészén vagy részén a földtulajdonosnak a föld forgalmi értékét köteles megtéríteni
• használati jog esetén: ellenértéket köteles fizetni

138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.

A ráépítés által történt tulajdonszerzés vagy földhasználati jogszerzés folytán fizetendő térítés összegét, továbbá ha a bíróság a ráépítőt a föld megváltására kötelezi, az ellenértéket az elszámolás időpontjában irányadó forgalmi érték alapján kell meghatározni. A ráépítésre egyébként a túlépítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően különösen a következő szabályok alkalmazására kerülhet sor:

109. § (2) [szomszéd az egész földjének a megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha

a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.] ha abban a kérdésben kell dönteni, hogy a ráépítőt az egész vagy a föld csak egy részének megvásárlására kötelezze-e a bíróság. Az egész föld megvásárlása akkor követelhető, ha a ráépítés következtében használhatatlanná válik, vagy a földdel kapcsolatos vmely jog vagy foglalkozás gyakorlása a ráépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

110. § (1) bek b, pontja [az épületet bontsa le] és a (2) bekezdése [A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.], ha abban a kérdésben kell dönteni, hogy a ráépített épület lebontása kérhető-e

111. § (1) bekezdése [A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.], melynek alapján a bíróság a földtulajdonos választásától eltérően is megállapíthatja a ráépítés jogkövetkezményeit

Forrás

• Lenkovics Barnabás: Dologi jog, 7. átdolgozott kiadás (2008), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó.