A felhasználási szerződések általános szabályai
A Jurispedia wikiből
 | Ez a szócikk <yearsold d="18" m="1" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni. |
A felhasználási szerződések általános szabályai
A létrehozás és felhasználás jogviszonyai szerződéses jogviszonyok, így a szerzői művek felhasználása alapjában meghatározott típusú szerződések alkalmazásával realizálódik. Ezen szerződések közül a kiadói, a a megfilmesítési szerződések önálló, sui generis szerződések, amelyek a szerződés sajátos tárgya (a szerzői mű) következtében válnak elsősorban önállóvá.
A magyar szerzői jogban korábban - az új szerzői jogi törvény megjelenéséig - a felhasználási szerződések szabályozása többszintű volt. A szerzői jogi törvény tartalmazta valamennyi felhasználási szerződésre irányadó általános szabályokat. Ezt követték az egyes szerződésfajtákra vonatkozó, miniszteri rendeletekben szabályozott speciális előírások. Végül azokban a kérdésekben, amelyekben sem az általános, sem a speciális szabályok nem tartalmaztak előírást, háttérszabályként a Ptk. valamennyi szerződésre vonatkozó általános előírásai nyertek alkalmazást.
Az új szerzői jogi törvény a felhasználási szerződések valamennyi szabályát a törvénybe illesztette és az említett miniszteri rendeleteket hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor törvényi szinten a felhasználási szerződések általános szabályait és az egyes szerződésfajtákra vonatkozó rendelkezéseket a kiadói és a megfilmesítési szerződésekre, mint legjelentősebb szerződésfajtákra korlátozta. Ezen túlmenően az egyes műtípusokra vonatkozó rendelkezések egyes más műfajok szerződési kérdéseire is kiterjednek.
Továbbra is érvényesül az a szabály, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben háttérszabályként a Ptk. rendelkezései az irányadók.
A felhasználási szerződések fogalmát a törvény a következők szerint határozza meg: "Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználásra, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni."
A szerződésbe bele kell foglalni a mű azonosítását, a felhasználási mód megjelölését, valamint a felhasználási engedély ellenértékét. Ha pedig a felhasználási szerződés általános szerződési feltételek alapján jön létre, a Ptk-nak az ilyen feltételekre vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, akkor a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni (egyoldalú kogencia).
Az új törvény is azt a vélelmet állítja fel, hogy a felhasználás nem kizárólagos jellegű. Ha tehát a művet a felhasználó kizárólagos jelleggel kívánja felhasználni, ezt a szerződésben kifejezetten rögzíteni kell. A felhasználási engedély továbbá korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére. Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szabályos időtartamához igazodik.
Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
Semmisnek kell tekinteni az olyan szerződési kikötést, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt. A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
Érvényesen lehet szerződést kötni viszont jövőben megalkotandó műre vonatkozóan. Ilyen szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított átadásától számít. Amennyiben a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
Jövőben megalkotott műre vonatkozó szerződés esetén a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetési kötelezettség nélkül elállhat. Javítás utáni alkalmatlanság esetén a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg.
Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat részére további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra. Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó is a jogszerző egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért. A felhasználási engedély csak kifejezetten kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. A mű terjesztésére adott engedély szintén csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba. A mű többszörözésére adott engedély - kétség esetén - kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.
Az új törvény a külföldi jogokból is ismert ún. bestseller-klauzulát is tartalmaz. Ennek értelmében a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
Sajátos szabályok vonatkoznak a felhasználási szerződések megszűnésére vonatkozóan is. A megszüntetés körében a felmondásra vonatkozó szabályok széleskörűen kerülnek meghatározásra. A szerző mindenekelőtt felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
- a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy - ennek hiányában - az adott helyzetben általában elvárható időn belül, vagy
- a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
Ha a felhasználási szerződést 5 évvel hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az előzőekben ismertetett felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított 2 év eltelte után gyakorolhatja.
A felmondás jogát általában a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el. A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le, gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy - ha ez későbbi - a mű átadását követő legfeljebb 5 éves időtartamra lehet kizárni.
A szerző akkor is felmondhatja a felhasználási szerződést, ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja. Ilyen esetben a felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére. Ilyen okból történő felmondást követően, ha a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg, amelyre az elővásárlási jogra irányuló szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A felhasználási szerződés ex nunc hatállyal megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint a védelmi idő elteltével.
Végül a felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.
