A dologi jog helye a jogrendszerben

A Jurispedia wikiből

Ez a szócikk <yearsold d="26" m="5" y="2008"></yearsold> éves. Lehet, hogy hatályát vesztette vagy módosult a megírás alapjául szolgáló jogszabály. Le kellene ellenőrizni.

Tartalomjegyzék

A dologi jog helye a jogrendszerben

A polgári jog rendszerében

A polgári jog szerves része, a vagyoni viszonyok szabályozásának alapvető területe. A vagyonjog körében azok a szabályok, amelyek a személyek vagyoni jogok feletti uralmát abszolút hatállyal biztosítják. A polgári jog hagyományos kettős felosztásán (abszolút és relatív jogok) belül az abszolút jogok körébe tartozik, a kódexek ötös felosztásában az általános rész és a személyek joga után a kötelmi és az öröklési jogot megelőzően a harmadik részt (A „Tulajdonjog” rész alatt „A tulajdonjog általános szabályai”, „A köztulajdonra vonatkozó külön szabályok”, „A birtok címei szerepelnek”) alkotja.

Ptk. harmadik részét tartalma alapján dologi résznek tekinthetjük az elnevezés hiánya ellenére. A törvénykönyv más részei is tartalmaznak dologi jogi normákat: pl.

  • a polgári jogi jogképesség dologi jogi jogképességet is jelent (ezek egészülnek ki a dologi szerzőképességi szabályokkal)
  • cselekvőképesség a dologi jogügyletekre is kiterjednek
  • szerződések általános szabályait a dologi jogviszonyok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell
  • dologi igények a kötelmi igényekkel azonosan érvényesíthetők
  • kötelmek megerősítése és biztosítása céljára dologi biztosítékok nyújthatók (óvadék, zálog, elidegenítési, terhelési tilalom)
  • dologi jogok átszállását az öröklési jog tartalmazza.

Dologi jogi normákat nemcsak polgári törvénykönyvek tartalmaznak: dologi jogi különtörvények (speciális vagy kivételes szabályozás). A polgári törvénykönyvek tartalmazzák általában a dologi jogok alapfogalmait, egyes dologi jogokat és az legáltalánosabb szabályait. A különtörvények tartozhatnak a magánjogba (pl. jelzálog) de a közjogba (pl. bányászatról) is, sőt vannak vegyes tartalmúak (pl. lakáskódex).

Az Alkotmány alapvető fontosságú szabályokat tartalmaz (pl. vállalkozás szabadsága, tulajdonhoz való jog).

Ezek összességükben a hatályos dologi jogok, objektív tárgyi értelemben vett dologi jog.

Szubjektív, alanyi értelemben vett dologi jog konkrét személynek, konkrét dolgon fennálló dologi joga.

Alanyi dologi jog tartalma a dologi jogi jogosultságok és kötelezettségek. A hatályos dologi jog ezen jogok gyakorlásán keresztül érvényesül.

A dologi jog és a közjog viszonya

A közhatalom fenntartása és megerősítése szempontjából dolgok, vagyontömegek, gazdasági tevékenységek feletti uralmat az állam a közjog eszközével is igyekszik a maga számára biztosítani. Ha egy dologi jog jogosultja valamely közjogi jogalany (állami jogi személy, önkormányzati vagy más köztestület) jogilag a magánjogi dologi jogosultakkal esik egy tekintet alá. Ez következik az Alkotmány szövegéből:

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

A közjogi dologi jogokat a magánjogiaktól társadalmi rendeltetésük különbözteti meg (pl. a közérdek szolgálata). Nem érvényesülhet a döntéshozók magánérdeke, melynek garanciái a társadalmi ellenőrzés és a nyilvánosság elvének érvényesülése. A közjog másik funkciója, hogy a dologi jogi jogosultak jogait a közérdek védelmében korlátozza.

A szocialista korszakban a dologi jog teljesen elközjogiasodott. A tulajdoni rend átalakulási folyamatában új köztulajdoni alakzatok jelentek meg (állami, köztestületi, önkormányzati). Ezek dologi jogi jogosultságai teszik nehéz feladattá a közjogi dologi jog jogtudományi feldolgozását: pl.

  • állami funkciókhoz kötődő ingatlan-ingó vagyon,
  • állami vállalkozói vagyon,
  • önkormányzati vagyon,
  • posta,
  • távközlés,
  • rádió,
  • televízió,
  • energiagazdálkodás,
  • környezetvédelem,
  • területfejlesztés,
  • közlekedés,
  • oktatás,
  • tudomány,
  • művészet anyagi alapjainak biztosítása,
  • szociális ellátás,
  • társadalombiztosítás stb.

Forrás

  • Lenkovics Barnabás: Dologi jog, 7. átdolgozott kiadás (2008), Budapest, Eötvös József Könyvkiadó.